Tippek befektetésekhez: kedvezmények és visszatérítések

Mit várnak az emberek egy befektetéstől? A válasz egyszerű szokott lenni: magas hozamot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, hozzáférhetőséget, garanciát. A nehézség benne az, hogy ezek mind egyszerre nem valósulnak meg. Tudni kell, hogy a hozam önmagában nem jelenti azt, hogy valóban jó egy befektetés. Számtalan szempontot figyelembe kell vennünk egy pénzügyi döntés során, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy egy hozamot milyen kockázat vállalása mellett érünk el, de az sem, hogy időközben mennyire hozzáférhető a pénzünk, vagy kiszámítható, várható a hozama, és akkor a lehetséges kedvezményekről (pl.: kamatadó) még nem is beszéltünk, ami szintén erősen befolyásolja a befektetés milyenségét.

Éppen ezért, ha befektetésekről és öngondoskodásról van szó, kiemelten fontos, hogy pénzügyileg tudatosan járjunk el, ismerjük meg a pénzügyi termékek esetében igénybe vehető adókedvezményeket és a különféle állami támogatásokat. A következőkben összefoglaló jelleggel áttekintjük a különböző adókedvezményeket és állami támogatásokat.

Kamatadó kedvezmény

Ma Magyarországon a pénzügyi befektetéseken elért hozamot adófizetési kötelezettség terheli, aminek mértéke 15%. Az esetek többségében (pl. bankbetétek, életbiztosítások) a megképződött adót és esetleges járulékot a pénzügyi intézmények számolják ki és fizetikbe. Kivételt pl. a direkt tőzsdei ügyletek jelenthetnek.

Mivel a hosszú távú lakossági megtakarítás, az öngondoskodás, nem csak az egyénnek, hanem az egész társadalomnak is az érdeke, ezért az állam a közép és hosszú távú lakossági megtakarításokat (amely esetben az ügyfél több évig nem vonja ki pénzét az adott befektetési formából) kamatadó-kedvezménnyel, illetve mentességgel ösztönzi.

A piacon elterjedt folyamatos díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek esetében lehetőség van kamatadó-kedvezmény igénybevételére a folyamatos díjas életbiztosítások esetében az alábbiak szerint:

A folyamatos megtakarítás esetében amennyiben 6 éven belül pénzkivonás történik (rész vagy teljes), úgy 15%-os kamatadó terheli, ha 7-10 év között, akkor ez lefeleződik, viszont 10 év utáni visszavásárlás esetén már nem kell számolni az adóval.

Az egyszeri díjas életbiztosítási termékek esetében is van kedvezmény, ami az alábbiak szerint alakul:

Vagyis, ha beteszünk mondjuk 100 ezer forintot, lesz belőle 110 ezer Ft, ami 10% hozamot jelent. Ebből a 10%-os hozamból, azaz 10.000 Ft-ból kell levonni a 15%-os adót: 1500 Ft-ot, ha 3 éven belül visszavásároljuk. Ha 4-5 év között akkor pedig a 7,5%-ot 750 Ft lesz az adó, ha viszont 5 évig hagyjuk benn az egyszeri díjas életbiztosítást, akkor nem kell adót fizetnünk.

Ezeken kívül persze több olyan konstrukció létezik, amelyek esetében nincs kamatadó fizetési kötelezettség (pl.: TBSZ számla meghatározott idő után, 2019. június 1-e után lakosságnak kibocsátott Magyar Állampapírok).

Szja visszatérítési lehetőség

Bizonyos öngondoskodási termékek esetében az ügyfél által teljesített befizetéseken túl az állam további pénzösszegekkel növeli a megtakarításokat. Ezekben az esetekben a befizetett összeg 20 %-át, de legfeljebb a maximum értéket (ld. a táblázatban) a személyi jövedelemadóból utalja vissza az állam (az SZJA bevallásban tett rendelkezés alapján) a támogatott pénzügyi termékre. Ezekben az esetekben fontos, hogy a visszatérítésre kizárólag akkor jogosult bárki, ha az adott évben fizetett személyi jövedelemadót (SZJA). Az Állam az alábbi termékek esetében biztosít 20% SZJA visszatérítést:

A pénztárak (nyugdíj, egészség, önsegélyező) esetében, hogyha egyszerre több helyről is van visszatérítési lehetőségünk, akkor mi rendelkezünk arról, hogy összesen a maximum 150 ezer forintot melyik számlánkra kérjük. Viszont a pénztárak közül csak egyet lehet megjelölni (amennyiben valaki több helyen tag) és oda megy a befizetés 20%-a, max. 150 ezer. Tehát ha például nyugdíjpénztárból 70 ezer forintot, egészségpénztárunkból pedig a befizetéseink alapján 80 ezer forintot igényelhetnénk vissza az SZJA-nkból, akkor eldönthetjük, hogy a 150 ezer forint a kettő közül melyikbe kérjük, hogy visszatérítse az állam.